Utols�kat ver a sz�vem,

M�r nincs dolog, mi felkavarna engem.

Olyan csendes most minden,

M�g egy �g sem rezzen.

Lassan hat a m�reg bennem,

Van id�m �tgondolni,

Mit �s mi�rt tettem.

Eszembe jutnak a sz�p eml�kek,

R�g elm�lt id�k, visszas�rt �rz�sek.

Ezeknek most v�gleg b�cs�t intek,

�ljenek tov�bb azok sz�v�ben,

Kik velem egy�tt �lt�k �t �ket.

Lassan lecsuk�dik mindk�t szemem,

Utols� k�nnycseppem, p�rn�mra cseppen.

M�r v�rnak r�m oda�t,

Viszl�t kegyetlen f�ldi vil�g.